Kezdőoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Vitorlázz velünk!│ Hasznos infók│

2021. aug. 05-09. Svédország: Ängskär, Runmarö, Nämdö, Kymmendö a stockholmi szigetvilágban

(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, az a böngészőtök beállítása miatt van. Zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet. Nálunk pl. a Firefoxban 80%-ra van kicsinyítve.)

2021. aug. 05. Rödlöga Storskär - Ängskär

Annyira vágytam már egy napozós, strandolós napra. Elképzeltem, hogy kifekszünk a sziklákra, mint a hüllők, élvezzük a nap melegét, közben begyűjtök egy kis színt, mert rólam már szinte lekopott a barnaság. Meg is beszéltük Dénessel, hogy maradunk, és csapunk egy lazulós napot.

Jó volt a terv, de a beígért szélcsend helyett hűvös szelet kaptunk, amiben a torna jobban esett.

A hajóra visszaérve zuhanyoztam a kokpitban, Dénes megmártózott a 18 fokos vízben, és látva, hogy itt nem lesz elég meleg a napozáshoz, viszont jó szél van a vitorlázáshoz, folytattuk utunkat dél felé.

A hideget leszámítva ez is élvezetes menet volt, mint eddig minden utunk. Imádom, hogy körbevesznek a szigetek, sziklazátonyok, folyamatosan van látnivaló.

A lakatlan Ängskärnél horgonyoztunk le, de csak azért, mert a térképünk jelölt rá kutat. Talán látszatra tisztább lesz a vize a tegnap talált kúténál.

Bozótos közepén elhanyagolt állapotban állt a kút, egy csepp vizet nem tudott belőle felpumpálni Dénes. Én nem is mertem odamenni, nem akartam viperával találkozni. Viszont a sziklákról gyönyörű volt a kilátás.

A naplementét már a hajóról néztük:

2021. aug. 06. Ängskär - Runmarö

Mindennapi hajós reggelink nem tér el az otthonitól:

Ehhez persze az kell, hogy néha boltba jussunk, de ez nem akadály, sok szigeten van rá lehetőség. Runmarön is, amit mára választottunk ki. Juno, svéd ismerősünk ajánlotta. Egyszer esős, erős szeles időben ott álltak meg horgonyozni, és míg várták a jobb időt, végigtúrázták a szigetet.

Sandhamnnél egy vitorlás verseny közepébe csöppentünk:

Runmarőnél horgonyon:

A szigetet úgy jellemezte az útikönyv, mint a futók és művészek szigetét. Találtunk is félmaratont jelző úttáblákat, és nem mellesleg annyi futóval, kocogóval találkoztunk, mint az eddigi lakott szigeteken összesen. Na jó, Blidőn a futóversenyen többen voltak, de az egy verseny volt.

Szuper, quaddal is járható ösvényeken gyalogoltunk, és még rendes autókkal is találkoztunk, sőt csinos traktorokkal is, amikhez utánfutót kötöttek, és azon utaztak a nyaralókba érkező vendégek. Bejártuk a sziget javát, majd a kompkikötő közelében a kicsi boltba beugrottunk friss élelmiszerért.

Hajós vacsoránk, ami egy otthoni vacsoránk is lehetne:

2021. aug. 07. Runmarö

Esőt jeleztek 10-től egész napra, így reggeli után túráztam kint a szigeten, mialatt Dénes a hajón tevékenykedett. Épp időben értem vissza.

Bezárkóztunk a kabinba és olvastunk, nasiztunk. Dénes Merlétől a Majom-ABC-t, én egy Richard Dawkins könyvet, Folyam az Édenkertből, mind e-bookon.

Odakint jetskíztek az esőben. Ehhez nem kell száraz idő, mindenképp vizes lesz közben az ember.

2021. aug. 08. Runmarö - Nämdö

Kora reggel átvitorláztunk egy közeli szigetre, Nämdőre. Mára is esőt jeleztek a nap nagy részére, de megint csak kb. 10-től.

Egy kisebb szigeten kajakos csapat készülődött az indulásra. Szép időben mi is szívesen eveznénk a szigetek között, de most örültünk, hogy nem egy nyitott kajakban kell megtennünk az utat.

Az öbölben, ahová bemotoroztunk és horgonyt dobtunk, úgy tűnt, mintha minden hajón aludnának még. Sehol egy lélek. Dénes tett is valami komolytalan megjegyzést, hogy biztos kedvelni fognak minket, amiért felébresztettük őket.

Nem vesztegettük az időt, azonnal partra eveztünk, hogy még az eső előtt kicsit szétnézzünk, vizet szerezzünk. A térkép jelzett egy bastut (szaunát), wc-t és kutat a partra. Megtaláltuk őket. Az erdei szauna ingyenes, nem kell előjegyezni rá, érkezési sorrendben használható 24 órában.

Négy férfi sátrazott a közelben (Svédországban törvény írja elő, hogy mindenhol szabad a vadkempingezés), az ő elázott holmijuk száradt a szaunában, amikor bekukkantottunk. A törvény azért született, hogy támogassa a svédeket, tartózkodjanak többet a szabadban, kocogjanak, túrázzanak, bicajozzanak minél gyakrabban, ezt pedig bárhol megtehetik, ha jól emlékszem, a kerítés nélküli házak esetében csak a 70 méteres távolságot kell betartani.

Hogy még inkább természetközeli élményt nyújtson, a szauna fatüzelésű, kint van hozzá letakarva a faanyag, amit még baltával fel kell hasogatni.

A forrásnál egy őzcsapat szaladt el előttünk tíz méterre, észrevettek, megtorpantak, és néztük egymást egy darabig.

A víz itt se volt makulátlan, de legalább nem az a vad rozsdás színű, mint Storskären.

Az áfonyás fenyvesben eltúráztunk még az öblünk egyik oldalán a nyaralókhoz. Ennyi fért bele a délelőttbe az esőig, ami később jött a jósoltnál.

Van fűtés a hajónkon, de még nem próbáltuk ki. Skóciában ennél hidegebb időket fogtunk ki, ott nagyon jó lenne egy kályha Barny-ra. Itt a 17 fokos kabinban alaposan felöltözve még éppen kibírható. A kabinban nem sokat tud az ember mozogni, hamar kihűl az ücsörgésben. Ami ma meglepett, hogy a hajókon körülöttünk beindították a fűtést. Azt hittem, a svédek jobban bírják a hideget, mint mi.

Csak este hétkor jutottunk ki újra a partra, addig bezárkózva vártuk az eső végét.

Az eső utáni gőzölgő réteken jávorszarvasokat kerestünk, miután az információs táblán olvastuk, hogy élnek a szigeten. De most még őzekkel se találkoztunk.

Nämdö Runmaröhöz hasonlóan lakott sziget, állandó lakói között akadnak, akik állattartással foglalkoznak. Sok legelőt, istállót, tehenet láttunk.

A faluni vörösre festett házak uralják a szigeteket, mellettük alig akad más színű épület, ezért is örültem meg ennek a kivételnek:

2021. aug. 09. Nämdö - Kymmendö

Eltúráztunk a sziget központjába, ahol van templom, temető, iskola, kompkikötő, néhány stég hajóknak, étterem a mólónál és egy bolt.

A Bakonyban találkoztunk egyszer rézsiklóval, az kisebb példány volt, mint amire itt a temetőben bukkantunk.

Rézsikló:

A keresztes viperához, ebben a svájci beszámolónkban van három gyönyörű kép róla, hasonlít első pillantásra, de a hátukon futó minta, a fejtető mintázata, a pupillák alakja, és a rézsikló száján átmenő barna minta, ami nincs a keresztes viperánál, mind segítenek megkülönböztetni őket egymástól. Feltéve, hogy ismerjük ezeket a külső tulajdonságokat, és van elég időnk a nézegetésre.

A hajóra visszaérve azonnal indultunk. Kemény krajcolásból állt a mai vitorlázás a szembeszélben, ráadásnak mindig utunkba akadt egy-egy sziget, amit ki kellett kerülnünk, vagy épp két sziget közötti keskeny szakaszon kellett átjutnunk takkolgatva. Csak a génua volt kitekerve, így is 5-6 csomó volt az alapsebességünk.

Feküdt a hajó, ahogy az lenni szokott ilyenkor. Engem a szél alatti oldalon a falhoz préselt a dőlés, Dénesnek pedig ki kellett magát támasztania a szél felőli oldalon, hogy ne kövessen engem. Átcsaptak a fröccsök az orrfedélzeten.

Hatalmas menet volt.

Mindeközben egyik keresztes pókunk a kötélen várta meg, hogy megérkezzünk. Tele van pókhálókkal a fedélzet, a korlátok, de meghagyjuk a pókokat, mert elkapják a szúnyogokat, muslicákat. Éjszaka mindig fonnak friss hálókat, és vagy száz rovarral "feldíszítve" lengeti ezeket a mesterműveket a reggeli szellő.

Mai választottunk Kymmendö, 1802 óta ugyanannak a családnak a magánszigete. De a korábban említett törvény értelmében lehet rajta sétálni. A családi szigetbirtokon folyik a munka, a gazdálkodás. A kikötőjében munkagépek, kotróhajók, darus munkahajók, pilothajók, a legelőin istállók, tehenek és birkák. Van néhány turisztikai céllal épült nyaraló és egy étterem, ahol az itteni háziállatok tejéből, húsából készült ételek is szerepelnek az étlapon. Sokan kíváncsiak a helyre, mert nem a szokványos nyaraló szigetről van szó.

Ráadásként az irodalmat kedvelők, különösen August Strindberg svéd író regényeit kedvelők igyekeznek egyszer az életben ellátogatni ide, mert A hemsőiek c. regényében (1887) szereplő fiktív szigetet, Hemsőt, Kymmendőről formálta. Két nyarat is itt töltött a családjával.

Az öböl ÉNy-i oldalán találtunk védett horgonyzóhelyet a mai szélben:

Vitorlás élet svéd módra, a sziklákon:

Strindberg rajongói egy kis épületet létesíthettek a szigeten, ahová végül Dénes talpfájdalma miatt nem túráztunk el. De találtunk egy mesébe illő kaput:

Visszaérve volt bennem annyi összegyűjtött hő a sétától, hogy erőt adjon kiállni a hajó oldalára a hideg szélbe, és kétszer megmártózva, tusfürdővel lefürdeni a 18 fokos vízben. 16 fokosra tippeltem, fogadtunk is Dénessel 100 év jégkrémben, de a kegyetlen hőmérő 18 fokot mutatott. Ezzel felugrott 300 évre a veszteségem a fogadásokból, ami azt jelenti, hogy 300 évig nem ehetek a mi pénzünkön jégkrémet, fagyit. Jövő nyárig csak lenullázom!